Copyright 2017 - Custom text here

ybl miklos

YBL MIKLÓS

1814-1891

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Szülei német származásúak voltak, kereskedő apja tagja volt Székesfehérváron a megyei választmánynak. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd 1832-től Pesten a Pollack Mihály tervezte Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén segédkezett. 1836-tól Bécsben Heinrich Koch alkalmazta irodájában, s közreműködött a prágai Kinsky-palota építésénél.

1840-42-ben a müncheni akadémián folytatta építészeti stúdiumait, közben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve – mivel nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkát -, Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, és közösen építették át Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyát.

1847-51-ig Fóton élt a Károlyi-család építészeként, megépítette a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a kaplonyi és a fóti templomot. A Károlyi-kastélyt Károlyi Ede építtette a 19. század második felében, Ybl tervei alapján. Az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, ám termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.

Fotkattempl

Fót, Római katolikus Plébánia templom

Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus jegyében születtek (fóti római katolikus templom, pesti Nemzeti Lovarda, a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma stb.). Bár a román formákkal később sem szakított (mint például a Bakáts téri plébániatemplom esetében), második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtése foglalkoztatta.

ungerhaz

Budapest, Unger-ház

1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére, majd két évvel később Friedrich August Stüler terve alapján Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével megkezdődött az építkezés. A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A Díszteremet Lotz Károly alkotásai, a kis üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. Az épület felavatására 1865. december 11. napján került sor, az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.   

akademia

MTA székház

Munkássága érettebb szakaszában többnyire neoreneszánsz stílusú alkotásokat emelt, így a Budai Takarékpénztárnak a második világháborúban elpusztult palotáját a Clark Ádám téren, a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri (később lebombázott) Geist-házat, valamint a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi- és Festetics-palotákat. 1865-ben építette fel a Sándor utcai úgynevezett Régi Képviselőházat (a mai Olasz Intézetet), s ezen a környéken a Pálffy- és a Degenfeld-paloták is az ő művei.

Karolyi palota

Károlyi-palota

ybl olaszintezet

Képviselőház, a mai Olasz Intézet                        Forrás: ME Online 2014.02.22.

Budapesti bérházak és paloták, vidéki kastélyok mellett a megépítette a Rácz fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyetem utcai intézetét, a margitszigeti Margitfürdőt a köréje emelt szállásokkal, pavilonokkal, ivócsarnokkal (az épületegyüttes a második világháborúban megrongálódott, és nagy részét lebontották)

  margitfurdo

Margitfürdő                                                   Forrás: MDK Képkönyvtár

1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Fővámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, megtervezte budapesti emlékművek talapzatát (Eötvös-szobor, Petőfi–szobor), a Károlyi család számára megépítette a parádsasvári és parádfürdői kastélyt, valamint a parádfürdői Cifra Istállót.

corvinus egyetem

Fővámház, a mai Budapesti Corvinus Egyetem

varkertbazar

  Várkert Bazár                                                 Forrás: MDK Képkönyvtár

Károlyi kastély

Parádsasvár, Károlyi-kastély

Hild József építész szakmai örököseként 1867-ben ő vette át, s neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő lipótvárosi Szent István-bazilika építését, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casino számára a Hatvani utcai Cziráky-palotát. Fő műve s egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház 1875 és 1884 között készült el. Az ő munkája volt az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút Fessler Leó szobraival, valamint a budavári királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is.

operahaz

Operaház                                                          Forrás: MDK Képkönyvtár

“Ybl nagysága megmaradásának egyik titka, hogy épületein – mert mindig az építmények arisztokratáihoz nyúlt – soha ilyen tragikusnak mondható összeütközést a rendeltetés és a megkomponálás különböző volta nem okozott.”

Elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a főrendiháznak és a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, bánatára a Magyar Tudományos Akadémia nem fogadta kebelébe. Budapesten halt meg 77 éves korában, 1891. január 22-én. A nevét viseli az 1953-ban alapított legrangosabb építészeti kitüntetés, iskolánk, a Szent István Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten, a Thököly úton, valamint a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygó. Monográfiáját unokaöccse, Ybl Ervin írta meg 1956-ban.

Halálának évfordulóján, 2014. január 22-én emlékév kezdődött, melynek során születésének 200. évfordulója alkalmából különböző programokkal állítanak emléket a világhírű magyar építésznek. Az évforduló alkalmából idén Ybl születésnapján, s nem március 15-én adják át az építészeknek járó, nevét viselő díjat.

Ybl Miklós nagyon keveset írt magáról vagy épületeiről, ilyen forrásokra tehát nem támaszkodhattunk. Amit önéletrajzaként tart számon a szakirodalom, csupán szakmai tevékenységének szűkszavú adattára. 

ybl es epiteszek 1871

Építészek csoportja. Ülnek: Anton Baumgarten, mellette Ybl Miklós és Weber Antal. Állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry József, Ney Béla és Koch Henrik (1871) Forrás: MLP

Források:

Az építészet mesterei : Ybl Miklós - szerk. Gerle János és Marótzy Kata. Holnap kiadó, 2002.

Ybl Miklós építész 1814-1891 - szerk. Kemény Mária és Farbaky Péter. Hild-Ybl Alapítvány,  1991.

Ybl Miklós - Ybl Ervin. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956.